Mecseki Bányászati Klaszter

Felnőttképzés is indulhat a vájárszakmában

Visszakerül a lámpás – akár szimbolikus is lehet a kép

Szakmai találkozóra hívta a komlói szakiskola vezetése a szeptembertől induló vájárképzésben érintett partnerszervezetek képviselőit.

Kovács Balázs, a szakiskola igazgatója a rendezvény előtt arról tájékoztatta lapunkat, hogy a múlt hónapban lezajlott minisztériumi látogatásuk sikerrel járt, a képzési anyag elfogadtatásával hivatalosan is megszerezték az engedélyt a vájárképzésre.

Az intézményvezető elárulta, hogy időközben érdeklődés mutatkozott a felnőttek körében is a bányászszakma iránt, így pillanatnyilag azon dolgoznak, hogy felnőttképzés szintjén is el tudják indítani az oktatást.

Megkezdődött a leendő tanulók megszólítása. Ennek érdekében a szakiskola vezetése Polics József polgármesterrel és az iparkamarával karöltve kezdett intenzív kampányba, amelynek segítségével országos szinten is megismerkedhetnek a lehetőséggel az érdeklődők.

A szakiskola klubszobájába meghirdetett szakmai találkozón a nemrég alakult bányász klaszter partnerszervezetei egyeztettek azzal kapcsolatban, hogy az érdekelt felek mit tudnának hozzátenni a képzési rendszer sikeréhez. Kovács Balázs igazgató, mint házigazda, Polics József Komló polgármestere, úgyis, mint a klaszter megválasztott elnöke üdvözölte a megjelenteket. Utóbbi bevezetőjében utalt a Nemzeti energiastratégiára, mely hosszú idő után ismét számol a mecseki szénvagyonnal. A térség országgyűlési képviselője röviden ismertette a 2010 óta tartó, a bányászati tevékenységet elősegítő folyamat lépéseit, felhívta a figyelmet a vájárképzés szeptemberi indításának óriási jelentőségére.

A találkozón többek között a PBKIK képviselője és Pozsár Sándor, a KŐ-KA Kft nevében vázolta a vájárképzéssel kapcsolatos elképzelésit, majd a résztvevők kötetlen beszélgetés keretében egyeztettek a kérdésben.

Benépesül a múzeumudvar – újabb bányász emlékhely alakulhat

A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési program újabb lehetőséget nyújt a bányászhagyományok őrzésére.  Sikeres volt a pályázat. Elkezdődhet a bányász emlékhely kialakítása a múzeumkertben.

A képviselő-testület még 2013-ban döntött arról, hogy Komló Város Önkormányzata a horvátországi Belisce és Beremend település önkormányzataival közös pályázatot nyújt be a kulturális örökség tematikus útjának fejlesztésére.

A projekten belül Komló városa a bányászati eszközök, emlékek bemutatása érdekében egy szabadtéri múzeum kialakítása mellett döntött a Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény udvarán. A projekthez az épületben elektronikus információs pult, valamint honlap kialakítása is kapcsolódik.

A még márciusban beadott pályázatról – a hiánypótlásokat követően – a közelmúltban született pozitív döntés, így elhárult az akadálya az emlékhely kialakításának.

(A tervek szerint a Hídépítő vállalat telephelyén található bányászati eszközök kerülhetnének a múzeum épülete köré.)

Polics József a nagyon várt pályázati értesítés kézhezvétele után elmondta, hogy a valpovói testvérvárosi kapcsolatnak köszönhetően – a Valpovó melletti Belisce, valamint Beremend és Komló közös pályázatáról van szó, aminek egyik eleme a városunkban megvalósuló kiállítótér. Az elgondolás az, hogy a megvalósuló park – a komlói bányászhagyományok megőrzése mellett – turisztikai célként jelenjen meg a térség idegenforgalmában.

A városvezető hozzátette, hogy korábban úgy tervezték, hogy májusban befejeződhet a projekt, ám mivel az értesítés csak a napokban érkezett meg, mindenképpen határidő-módosításra lesz szükség. Ennek ellenére őszre szeretnék átadni az emlékhelyet, ami újabb emléket állít a Komlót létrehozó bányászatnak.

Megválasztotta elnökségét és felvázolta terveit a bányászklaszter

Másfél hónappal az alapító okirat aláírása után, megtartotta első taggyűlését a Mecseki Bányászati Klaszter.

A Borsod megyei után – az országban másodikként – megalakult szervezet januári összejövetelén a tagok elfogadták a szervezeti és működési szabályzatot, megválasztották a szervezet elnökét és elnökségét, majd elfogadták az évi programot. Az klaszter elnöki posztjára Polics Józsefet, országgyűlési képviselőt, Komló polgármesterét választották, az elnökség tagja Kalmár István, a Calamites ügyvezetője, Merkl István, a Kő-Ka ügyvezetője, dr. Síkfői Tamás, a PBKIK titkára és Áman Mihály, a TeGaVill Kft. vezetője lett.

A résztvevők megfogalmazták a 2014-es év tennivalóit. Ebbe mások mellett pályázatfigyelés, klaszterportfólió készítése, marketingfejlesztés és a vájárképzés rendszerének felépítésének és bevezetésének elősegítése a komlói szakiskolában szerepel.

Az összejövetelen Polics József, Komló polgármestere tájékoztatást adott az alapító okirat aláírása óta eltelt időszak történéseiről.

A Mecseki Bányászati Klaszter jelenleg 25 szervezetet tömörít, melyhez a komlói önkormányzat mellet további három önkormányzat, egy oktatási intézmény, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK), valamint a gazdaság olyan ágának képviselői csatlakoztak, melyek kapcsolódhatnak a későbbi bányászati tevékenységhez.

A klaszterhez kapcsolódó hír, hogy a szeptembertől induló vájárképzésben érintett szakiskola vezetése tájékoztató jellegű összejövetelt szervezett a klaszterhez csatlakozott, illetve a vájárképzésben érintett partnerszervezetek képviselőinek. A szakmai találkozóra lapzártánk után került sor, melyről következő számunkban beszámolunk.

Összállt a szakmai háttere a vájárképzésnek – interjú a szakiskola igazgatójával

Még az óévben született kormányhatározat a vájárszakma feltámasztásáról, mely érinti az egykori komlói vájáriskolát is. Ahogy mondani szokás, most az oktatási szakemberek térfelén pattog a labda. Kovács Balázs, a komlói szakiskola igazgatója válaszolt kérdéseinkre.

– Mi volt a megkeresésük lényege?

– Az, hogy teremtsük meg annak a lehetőségét, hogy ezt a szép szakmát feléleszthessük, és újból oktathassuk. A bányabezárással párhuzamosan a képzés is leépült, sőt odáig jutottunk, hogy az országos képzési jegyzékből is kivonták vájárképzést. A mi feladatunk az volt, hogy összeállítsunk egy régi, új szakmához szükséges dokumentumot. Ezt a megfelelő szerveknek bemutassuk, ezzel megteremtve a feltételeit, hogy akár a következő évtől itt vagy az ország más területén a vájárképzés beindulhasson.

– Hol tart most ez a folyamat?

– A szakma- és vizsgakövetelmények összeállításával végeztünk. A szakértőkkel és a kamara munkatársaival egyeztetjük, s ha minden jól alakul, akkor már csak a modulok tartalmi elemeit kell megszerkeszteni, s ha az is lezajlik, akkor meg lesz a lehetőség arra, hogy a vájár, illetve külszíni bányász szakmákban oktatás folyjon iskolánkban.

– Kik vettek részt az anyag összeállításában?

– Hivatalosan az állam feladata lenne ezeket a dokumentumokat előteremteni, az állam tovább passzolta a labdát az iparkamarának, az iparkamara próbált szakértőket bevonni, innen pedig hozzánk került a felkérés. Az iskola régi oktatóinak bevonásával alakítottunk egy csapatot, és a még létező szakmáknak a vizsgakövetelményeiből, azok aktualizálásával, az igazgatóhelyettessel és gyakorlatioktatás-vezetővel közösen állítottuk össze az anyagot.

–  Vájárképzés bánya nélkül?

– A leggyakoribb kérdés, amit feltesznek nekem, hogy miként lehet oktatni vájárokat bánya nélkül. A vájárképzésben valóban akadály, hogy a Mecsekben mélyművelésű bánya nincs. Igaz, s ezért nagy valószínűséggel a külszíni bányász lenne az a szak, amelyik területen leghamarabb tudnánk végzettséghez juttatni diákokat. Az országban sehol nem képeznek ilyeneket, külszíni bánya pedig viszonylag sok van az országban, ahol komolyan küzdenek azért, hogy megfelelő végzettségű embereket nem tudjanak felvenni. Ígéretet kaptunk ugyanakkor, hogy amennyiben a külszíni bánya megnyit, ott könnyen megoldható lenne ezeknek vájártanulók oktatása is.

A képzés felépítése során szem előtt tartottuk, hogy a tantárgyak egymásra épülésénél – a vájár szakmának a sokrétűségéből adódóan – a képzés első időszakára a gépészeti, gépkezelési, geológiai, az ács szakmához kapcsolódó tudást kelljen megszerezni, amelyhez intézményünknek megvannak a műhelyei, szakemberei. Amennyiben lehetőség nyílik mélyművelésű bányában gyakorlathoz juttatni a diákokat, akkor mi az elméleti tudást itt az iskolában megadjuk hozzá. Az iparkamarától ígéretet kaptunk, hogy országos szinten segítenek kampányt indítani, hogy megmentsük a szakmát. Hiszen ha még várunk 5-10 évet a szakma ki fog halni, s ha bárhol Magyarországon újranyitnának egy bányát, nem lesz, aki dolgozzon.

–    Hozzávetőlegesen hány főt tudnának felvenni?

A kormányrendelet szerint korlátlan beiskolázásra van lehetőség. Ha optimálisan gondolkodunk, akkor egy szakmacsoportban 8-10-12 főben gondolkodhatunk, nagyobbat álmodni addig, amíg nincs külszíni- vagy mélyművelésű bánya a környéken, nem lenne reális.

Megalakult a Mecseki Bányászati Klaszter

A klaszter alapító okiratának aláírása

A Borsod megyei után – az országban másodikként – megalakult a Mecseki Bányászati Klaszter. Az alapító okiratot ünnepélyes keretek között írták alá a komlói városházán a térség gazdasági életének szereplői.

Polics József polgármester, országgyűlési képviselő történelmi pillanatnak nevezte a Mecseki Bányászati Klaszter megalakulását, ahogy fogalmazott: Komló ezzel visszatért gyökereihez. Hozzátette, nemzeti kincs fekszik a lábunk alatt, a kérdés csak az, miként sáfárkodunk vele.

Kasó Attila, a bányák újranyitásának lehetőségét vizsgáló miniszterelnöki megbízott megerősítette a föld mélyén fekvő ásványkincsek bányászatára vonatkozó a kormányzati szándékot. Négy pontban foglalta össze a fejlesztés lehetőségeit. Ez a szénbányászat újraindítása a szén vegyipari felhasználása; az ércbányászat megindítása; a geotermikus energia széleskörű elterjesztése, olcsó elektromos- és hőenergiává alakítása és a bányászati hulladékok feldolgozása lenne. Felvázolta a Nemzeti Nyersanyag Ügynökség létrejöttét, mely koordinálná a megalakuló klaszterek tevékenységét. Szó esett új technológiák megjelenéséről – pl. a plazma-fáklyáról és a szénlepárlásról. Utóbbi már együttműködési szinten is felkeltette japán szakemberek érdeklődését. Kasó Attila megerősítette a komlói vájárképzés újbóli megindítását, mely bástyája lehetne a szakma megújulásának. felhívta a jelenlévők figyelmet arra a nemzetgazdasági és foglalkozáspolitikai tényre, hogy minden egyes bányászmunkahely további négy munkahelyet generálna.

Dr. Síkfői Tamás a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára ugyancsak a bányanyitás nemzetgazdasági jelentőségére utalt. Rámutatott a saját energia felhasználásának fontosságára, GDP-t növelő hatására. Végezetül köszönetet mondott Polics Józsefnek, a térség bányászatának feltámasztásáért végzett tevékenységért.

Az alakuló ülés végén a klaszterhez csatlakozók – akik között gépgyártók, az oktatás területén tevékenykedők és polgármesterek is voltak – aláírták az alapító okiratot. A tervek szerint a Mecseki Bányászati Klaszter első taggyűlésére 2014. januárjának végén kerül sor.

 

Bányász-emlékhelyet avattak Mecsekpölöskén

A helyi nyugdíjas bányász szakszervezet, a nyugdíjas alapítvány és a település önkormányzata összefogásával bányász-emlékhelyet avattak Mecsekpölöskén.

Az emlékművel a Mecsekpölöskei Nyugdíjas Bányász Szakszervezet, valamint a település közössége kívánta kifejezni nagyrabecsülését a Mecsekpölöskén élt és ma is élő egykori bányászok előtt.

Papp István, Mecsekpölöske polgármestere ünnepi gondolataiban utalt arra, hogy a település lakói számára október12. abányászok előtti tisztelgés emléknapja. A felavatott emlékmű a korábban bányában dolgozókat jelképezi, akik nehéz, áldozatos munkával megteremtették a lehetőségét annak, hogy fejlődhessen a település.

Farkas Géza, a Nyugdíjas Alapítvány elnöke, szakszervezeti vezető beszédében elhangzott: a bányászat megszűnésével nem múlt el a kötődés a volt munkahelyek iránt, hiszen a bányásztelepülések emlékezni kívánnak, az ott élők még ma is úgy gondolják, hogy bányásznak, bányamunkásnak lenni más, több mint egy átlagfoglalkozás. Mecsekpölöske is, mint nagyon sok baranyai falu, a mecseki bányászkodás része volt.

Polics József országgyűlési képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a térségben a bányának köszönhetjük létünket, ez a foglalkozás nyújtott sok embernek biztos megélhetést. Megismételte a komlói bányásznapon általa elmondottakat: „hiszek abban, hogy egyszer eljön az idő, amikor aktív bányászok is részt vehetnek a hasonló megemlékezéseken.”

Az ünnepség végén a résztvevő szervezetek, a település lakosai koszorúkat helyeztek el a felújított csille talapzatánál, emlékezve azokra a mecsekpölöskei bányászokra, akik a bányamesterség gyakorlása során veszítették életüket.

Miniszterelnöki biztos villámlátogatása Komlón

Kasó Attila, a bányák újranyitási lehetőségeinek feltérképezéséért felelős miniszterelnöki megbízott rövid, egyeztető tárgyaláson vett részt a közelmúltban Komlón.

Kasó Attila és Polics József megbeszélésének részletei egyelőre nem ismertek, azonban Komló polgármestere érdeklődésünkre elmondta, hogy bár még nagyon az elején tartunk a bányanyitás folyamatának, a miniszterelnöki biztos tájékozódó látogatása azt jelzi, hogy továbbra is erős a kormányzati szándék a szénbányászat újbóli megindítására a térségben.     

Polics József elárulta, hogy még 2012 karácsonya előtt levélben kereste meg Orbán Viktort, személyes egyeztetést kérve a miniszterelnöktől a témában, illetve Komló és térsége fejlesztése kérdéseiben. Polics József reményét fejezte ki, hogy hamarosan sor kerül erre a találkozóra, ahol talán már konkrét bejelentéssel állhat ki a nyilvánosság elé.